A mai könyvet leginkább egy molyos kihívásnak köszönhetően olvastam el. A kihívásra való jelentkezés előtt is már hallottam róla, de nem érdekelt annyira, viszont a kihívás egyértelmű motivációt adott. Nézzük, hogy végül milyen hatást váltott ki belőlem a könyv!
A történetről röviden: Anna végzős évére készül atlantai középiskolájában, amikor apja bejelenti, hogy beíratta őt egy franciaországi gimnáziumba, és a lánynak a középiskola utolsó évét távol kell töltenie a legjobb barátnőjétől és a helyes sráctól, akivel együtt dolgozik a helyi moziban. A franciaországi suliban azonban hamar barátokra talál, és megismeri Étienne St. Clairt, aki minden tekintetben tökéletes, egy baj van vele: foglalt. Vajon így is van rá esély, hogy Anna és Étienne egymásra találjanak?
Egy barátnőmtől kaptam kölcsön a kötetet, ő már olvasta, és imádta. Egyéb helyeken is csupa jót hallottam róla, a fülszövege alapján is úgy nézett ki, hogy egy olyan könyvvel állok szemben, akivel hamar jó barátok leszünk. Aztán végül nem úgy alakultak a dolgok, ahogy vártam. Ott kezdődtek a problémáim, hogy a két, egymás iránt vonzalmat érző személy közül az egyik párkapcsolatban él. Az sem segített a főszereplővel való azonosulásban (vagy a vele való szimpatizálásban), hogy Anna alapvető dolgokkal nem volt tisztában: a "kedvencem" az volt, amikor kiderült, hogy filmrajongóként fogalma sincsen róla, hogy Párizs (és egyben Franciaország) a filmművészet fellegvára. Oké, rendben, rá lehet fogni, hogy a filmrajongás nem régóta tart, és még nem tud annyi mindent a témáról, de akkor is, meg sem fordult a fejében, hogy utánaolvasson? A bemutatkozás rovatból és a filmkritikáimból tudhatjátok, mekkora filmrajongó vagyok. Amikor anno nálam elkezdődött ez az egész, én azzal töltöttem a szabadidőmet, hogy filmművészeti magazinokat lapozgattam. Az egyetem első félévében, amikor még csak magyar szakra jártam, a magyaros szakirodalmak helyett egy csomószor filmes könyveket bújtam, egyszóval autodidakta módon próbáltam fejleszteni magam. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a könyvbeli Anna is megtehette volna ezt, legalább művelődött volna egy kicsit. A könyv második felétől pedig az addig egész aranyos szerelmi szálból is elegem lett. Rettentően idegesített, hogy állandóan jött valami újabb félreértés, vagy valamilyen egyéb ok, ami miatt a két főszereplő nem tudott egymásra találni. A végén, a Notre Dame-os beszélgetésükkör szakadt el végképp a cérna nálam, és ezért sajnos elég keserű szájízzel tettem le a könyvet. A könyv védelmében felsorolok pár pozitívumot is: az Anna körül kialakuló baráti társaságot nagyon hamar megszerettem, egytől egyig mindegyikőjüknek volt olyan tulajdonsága, beszólása, ami miatt megkedveltem őket, illetve a filmekkel és a moziba járással kapcsolatos részeket is nagy örömmel olvastam.
Összességében tehát azt tudnám mondani, hogy egy könnyen olvasható, aranyos könyvvel állunk szemben, amiben azonban elég sok klisés elem bukkan fel. A hibái ellenére sem lehet olyan sokáig haragudni rá, de ez a fajta sztori nekem néha már túl cukros.
Értékelés: 3,5/5
Jelenetek, amiket érdemes figyelni:
- Anna és Bridge beceneveit.
- A filmeket, amiket Anna megnéz.
- Anna és Étienne e-mailezéseit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése