2016. május 2., hétfő

Filmkritika: A Vadász és a Jégkirálynő

Gondolom, már észleltétek, hogy csütörtökön végül nem sikerült bepötyögnöm a filmes kritikát, de a várakozásnak immáron vége, ma ugyanis pótolom ezt az elmaradásomat. Mielőtt azonban teljes figyelmünket a film felé fordítanánk, szeretnék még mondani valamit. Ez a bejegyzés nagy mérföldkő a blogom történetében, mivel ez már a századik!!! Amikor anno 2014 augusztusában elkezdtem ezt az egészet, álmodni sem mertem volna, hogy idáig eljutok, arra számítottam, hogy egy rövid idő után beleunok és abbahagyom. Szerencsére nem így lett, sőt napról napra, hónapról hónapra egyre inkább érzem azt, hogy nagyon megszerettem a blogomat, és a továbbiakban is szorgalmasan fogom szerkeszteni, amennyire csak tudom. Remélem, akik eddig velem tartottak, ezután is velem maradnak, ugyanakkor természetesen tárt karokkal várom az újabb olvasókat is! :)
A rövid kitérő után csapjunk bele a film véleményézésébe! A film a 2012-es a Hófehér és a vadász folytatása és előzménytörténete egyszerre. Azt a filmet is moziban láttam, és egyszeri kikapcsolódásnak tökéletesen megfelelt. Lássuk, ennek a filmnek sikerült-e megütnie az előző által felállított mércét!
A történetről röviden: Hófehér története előtt járunk, amikor megismerkedünk az előző film főgonoszának, Ravennának a húgával, Freyával. Freya boldogan és szerelmesen tekint a jövőbe, ám egy tragédia hatására megváltozik, ő lesz a Jégkirálynő, messzire költözik nővérétől, saját birodalmat és saját hadsereget épít ki magának - utóbbit fiatal gyermekekből, akiket elszakít családjuktól. Itt találkozik egymással Erik (a későbbi vadász) és a harcos Sara. Freya ármánykodása elszakítja őket egymástól, ám sok évvel később a titokzatos varázstükör utáni kutatás ismét összehozza őket. A varázstükröt ugyanis Freya is meg akarja szerezni, mivel annak segítségével feltámaszthatja nővérét, aki Hófehér keze által hullott el. A bonyodalmak itt azonban még korántsem érnek véget...
A cslekményleírásból már sejteni lehet, hogy eléggé csűrik-csavarják, keverik-kavarják az egyes szálakat, ami nem feltétlenül tesz jót a filmnek. Kicsit nehéz is követni az eseményeket, plusz az előző résszel való összekapcsolás is kissé erőltetettre sikerült. Röviden tehát, ez a film hozza az első színvonalát, de átugorni nem tudja. Sőt megkockáztatom, hogy ha nem találtak volna ilyen remek színészeket a szerepekre, akkor ez a film borzalmas is lehetett volna. Nem lett az, köszönhetően Charlize Theronnak, Emily Bluntnak, Chris Hemsworthnek és a törpéket alakító színészeknek. A nővéreket játszó színésznők gyönyörűek, méltóságosak és mérhetetlenül tehetségesek, egyszerűen sugárzik a vászon, amikor ők feltűnnek; Chris Hemsworth pedig a már jól ismert lazaságával és sármjával hódít. És persze ott vannak a törpék. Ha ők nincsenek, akkor ez a film feleennyire vicces sem lenne. Bromwyn asszonyságon szórakoztam a legtöbbet, már-már folyt a könnyem a nevetéstől, valahányszor ő vásznon volt. A színészek mellett még a látványt és a kosztümöket tudnám kiemelni pozitívumként, mert az tényleg látszott, hogy a ruhákon, a sminkeken és a speciális effekteken is rengeteget dolgozott a stáb.
Egy mondatban összefoglalva: sajnos nem tud jobb lenni az elődjénél, de a lenyűgöző látvány és a remek színészgárda mégis megmenti a középszerűségtől, és egy szórakoztató, egyszer nézhetős filmmé alakítja. A törpék miatt mindenképp érdemes időt szánni rá!


Értékelés: 75%
Jelenetek, amiket érdemes figyelni:
  - A törpék összes jelenetét.
  - Charlize Theron és Emily Blunt közös jeleneteit.
  - A két nővér ruhatárát.


A Vadász és a Jégkirálynő (The Huntsman: Winter's War)
színes, magyarul beszélő, 114 perc
Rendező: Cedric Nicolas-Troyan
Szereplők: Charlize Theron, Emily Blunt, Chris Hemsworth, Jessica Chastain, Nick Frost, Rob Brydon, Sheridan Smith, Alexandra Roach, Sam Claflin

Nincsenek megjegyzések: