És most következzen a bejegyzés, aminek megírására már nagyon régóta készülök: szombaton volt szerencsém megtekinteni a Bosszúállók legújabb zúzását. Aznap nem is tudtam egyetlen értelmes mondatot megfogalmazni és begépelni, de úgy érzem, mostanra már leülepedett annyira a dolog, hogy egy viszonylag jól sikerült kritikát fogok kiadni a kezem közül. Vágjunk bele! Spoilerek előfordulhatnak.
A Bosszúállók legutóbbi kalandja óta sok minden történt, némelyikük külön, társai nélkül vagy csak egy-két társával az oldalán már megküzdött egy pár rosszfiúval, ezúttal azonban megint akkora veszély fenyegeti a világot, hogy a szuperhősöknek ismét össze kell fogniuk és megmenteniük az emberiséget. A film már rögtön az elején egy remekül megkomponált akciójelenettel indul, melynek során a csapat visszaszerzi Loki ellopott jogarát a titokzatos és felettébb veszélyes Strucker bárótól. Tony Stark a jogar alapos megvizsgálása után arra a következtetésre jut, hogy a tárgyban lévő földönkívüli energia a segítségére lehetne abban, hogy végre valóra válthassa álmát, és létrehozzon egy, az egész világot felügyelő béke-programot, aminek kódneve Ultron. A kísérlet sikerrel jár, viszont porszem kerül a gépezetbe, Ultron öntudatra ébred, s célul tűzi ki maga elé a Bosszúállók elpusztítását és az emberiség teljes átformálását. A feladat tehát adott: felülemelkedni a csapaton belül uralkodó feszültségen, és együttes erővel legyőzni Ultront, vagyis megmenteni a világot, elvégre ezért vannak a hősök...
Ahogy mindig, most is az első mondat, ami megfogalmazódik bennem az a "Hol is kezdjem?". Talán először a történet megvalósítására, a cselekményvezetésre térnék rá. Az alapsztori jó, sőt akár a mai, egyre jobban elgépiesedő világunk társadalomkritikájaként is értelmezhető. Ultron remek főgonosz, minden egyes jeleneténél feszülten ültem a székemben és attól rettegtem, hogy milyen drasztikus lesz a következő lépése. Egyetlen bajom volt vele: a motivációja, hogy miért csinálja ezt az egészet. Számomra ugyanis nem mondta ki egyértelműen, hogy mi is az ő baja, vagy hogy a birtokába jutott információk szerint miért hiszi azt, hogy a Bosszúállók eddig csak szenvedést okoztak a Föld lakóinak, nem pedig békét hoztak, ahogy ígérték. Azt sem értettem teljesen, hogy hogyan lépett kapcsolatba az ikrekkel, illetve az ikrek is szerintem túl hamar álltak az ő oldalára mindenféle különösebb háttérinfó nélkül. Tudom, erre lehetne azt mondani, hogy a családjuk elvesztése miatti gyász mindent felül írt bennük, és ezért döntöttek így, de ez nekem akkor sem eléggé kidolgozott. Egyébként az egész filmre rá tudnám vonatkoztatni ezt a fejtegetést, mert sokszor éreztem azt, hogy az egyes akciójelenetek fontosabbak voltak, mint maga a film cselekménye. Természetesen azok a jelenetek is kellettek a filmbe, de én a történet apróbb részleteire is kíváncsi lettem volna. Mielőtt még teljesen leírnám a filmet és az sülne ki az egészből, hogy csalódott vagyok, rögtön leszögezem: a Bosszúállók - Ultron kora nem rossz film. Vannak hibái, egy-két helyen elveszti az irányítást, de amúgy rettentően szórakoztató. Jól megfér benne egymás mellett dráma és humor, van egy okosan megírt, de nem túlpörgetett szerelmi szála, kicsit jobban megismerjük régi hőseinket, de az újakról is megtudunk pár dolgot, és akciójelenetek nem voltak még ilyen jók, mint ebben a filmben. Számolatlanul tudnám felsorolni őket, de inkább majd kiemelem a kedvenceimet a fontosabb jeleneteknél. Még egy dolog, aztán át is térek a szereplőkre. A Marvel már évek óta jól felépített struktúra alapján készíti a Bosszúállókhoz kapcsolódó filmjeit, három-négy évre előre megtervezik, hogy milyen sorrendben kövessék egymást a szuperhősök kalandjai, illetve igyekeznek néhány új, a képregényekben jól ismert hőst is bemutatni. Ezzel együtt jár az, hogy az egyes filmek között vannak átmenetek, apró utalások, amik csak később lesznek majd fontosak. Ezeket az utalásokat eddig mindegyik filmben nagyon okosan helyezték el, s ez most sincs másképp. Nem szeretnék részletesen kitérni rájuk, csak felvillantom őket: vannak jelenetek, amik a következő Amerika Kapitányra, illetve egy új szuperhős, a Fekete Párduc megjelenésére hívják fel a figyelmet, de már a csapat soron következő filmjére, az Avengers: Infinity Warra is előre utalnak a készítők. Kislányos rajongással és egyben a beavatottak huncut félmosolyával figyeltem ezeket a részleteket.
Jöjjenek a szereplők, akikből bizony nagyon sokan képviseltetik magukat a filmben. Az "eredeti" Bosszúállók (tehát: Vasember, Amerika Kapitány, Thor, Hulk, Fekete Özvegy, Sólyomszem) mellett feltűnnek az újoncok is (Higanyszál, Skarlát Boszorkány, Vízió), sőt még befigyel pár egyéb fontosabb karakter (Sólyom, Rhodey, Selvig professzor, Hill ügynök, Nick Fury illetve egy flashback erejéig Carter ügynök) és magam is meglepődtem, de ez egyáltalán nem volt zavaró. Mindenki kapott elég időt a vásznon, mindenkinek volt legalább egy jól eltalált egysorosa vagy poénja, és mindenféle probléma nélkül beleilleszkedtek a sztoriba. Ha ki kéne emelnem kedvenceket, ők a következők lennének: Vasember, mert ő Vasember (komolyan, szerintem Robert Downey Jr. a kisujjából rázta ki az összes mondatát és jelenetét); Amerika Kapitány, mert ő minden helyzetben képes igazságos és jól megfontolt döntéseket hozni és mert szeretem Vasemberrel vívott szócsatáit; Thor, mert az ő látomása fontos a jelenlegi és a következő film szempontjából is; Hulk és Fekete Özvegy a szerelmi szál és a mindkettejükben meglévő félelmek miatt; Skarlát Boszorkány, mert én is ilyen menő képességeket szeretnék magamnak és mert nagyon tetszik a figura összetettsége; Vízió, mert olyan titokzatos (azért remélem, idővel kicsit jobban megnyílik majd); Nick Fury, mert menő, és kész. Illetve ide sorolnám Ultront is, mert ő jelenleg az egyik kedvenc főgonoszom a Marvel univerzumban Loki mellett (és mi lesz, ha felbukkan Thanos, háháhá).
Nagyjából ezeket tudnám tehát elmondani a legújabb Bosszúállók-filmről. Abszolút nem bántam meg, hogy megnéztem, sőt kifejezetten élveztem, a hibái ellenére is ügyesen megkomponált filmről beszélhetünk, ami nem csupán az akcióra épít, hanem azért próbál történetet is elmesélni. Jó a humora, jók a karakterei, egyszóval megvan benne minden, amiért egy remek délutáni/esti mozis kikapcsolódásnak bátran ajánlanám. A jelenlegi információk szerint a következő film két részben érkezik a mozikba, 2018-ban és 2019-ben, de addig is még jó pár önálló filmmel jelentkeznek kedvenc szuperhőseink. Én továbbra is maradok a Marvel oldalán, a Bosszúállók mellett készülő egyéb szuperhősös filmjeikkel is igyekszem közelebbről megismerkedni (lsd. X-Men, Fantasztikus Négyes - ó, te jó ég, legyen már augusztus!) (funfact: akkor lesz új, rebootolt Fantasztikus Négyes-film, amiben többek között Miles Teller is szerepel; ha esetleg nem tudnátok, hogy ez miért olyan nagy dolog számomra, akkor olvassatok utána A beavatott sorozat - A lázadó, illetve a Whiplash kritikáimban). Egyszóval, ha még nem láttad az új Bosszúállók-filmet, akkor sürgősen pótold a lemaradást, ha pedig már láttad, menj el és nézd meg mégegyszer!
Értékelés: 85%
Jelenetek, amiket érdemes figyelni:
- A film eleji rajtaütést Strucker rejtekhelyén.
- Vasember és Amerika Kapitány civódásait (khm...Captain America: Civil War...khm).
- Stan Lee elmaradhatatlan cameóját.
- Az utalást a Fekete Párduc-filmre (és Andy Serkist, csak úgy).
- Hulk és a Hulkbuster összecsapását Johannesburg utcáin.
- Vízió megszületik.
- A látomásokat/álmokat, amiket Skarlát Boszorkány idéz elő szuperhőseinkben.
- Egy drámai haláleset. Nem lövöm le a poént, de azt meg kell mondjam, tényleg nagyon megható az a rész.
- A kihagyhatatlan stáblista utáni jelenetet, amiből ezúttal csak egy van (khm... Avengers: Infinity War...khm)
- Ultront, mert nélküle ez a film nem lenne az, ami. Innen is köszönöm az élményt, James Spader.
Bosszúállók - Ultron kora (Avengers: Age of Ultron)
színes, eredeti nyelvű, 141 perc
Rendező: Joss Whedon
Szereplők: Robert Downey Jr., Chris Evans, Chris Hemsworth, Mark Ruffalo, Scarlet Johansson, Jeremy Renner, Paul Bettany, James Spader, Elizabeth Olsen, Aaron Taylor-Johnson, Cobie Smulders, Samuel L. Jackson, Don Cheadle, Anthony Mackie, Hayley Atwell
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése