A Final Cut egy 2012-ben készült film, aminek érdekessége abban rejlik, hogy úgy mesél el egy történetet, hogy sok, más filmekből kivágott részleteket mutat közben. A történet egy örök téma, a férfi és a nő közti szerelem. Mivel a film más filmek jeleneteiből épül fel (nagyjából 500 filmről beszélünk), ezért jogi szempontból problémás, mivel a film készítői nem kértek az összes felhasznált film alkotójától engedélyt, így a Final Cutot nem lehet moziforgalmazásban a nagyközönség elé tárni. Ekkor jött az ötlet, hogy oktatói segédanyagként használják fel, s írnak hozzá egy rövid tankönyvet. A továbbiakban tehát a könyvverzióról beszélnék egy keveset. A kötet több fejezetből épül fel, de az első kettő a legfontosabb, s ezek kapcsolódnak nagyon szorosan a filmhez is. Ezekben a fejezetekben ugyanis a vágás és a történetmesélés fontosságáról esik szó, valamint arról, hogy ezen dolgok miként jelennek meg a filmben. A további fejezetek főképp arról szólnak, hogy filmtörténetileg miért jó a film, szó esik a sztárokról és a Hollywoodban kialakult sztárrendszerről, filmes listákról és a film kapcsán problémás szerzői jogba is kapunk egy kis betekintést. Emlékszem, amikor először láttam a filmet, teljesen lenyűgözött, és amikor hallottam róla, hogy kiadják könyv formátumban, alig vártam, hogy elolvashassam. Azonban a nagy várakozásnak egy kicsi csalódás lett a vége. A könyv ugyanis nem tökéletes, vannak hibái, igaz, nem olyan nagyok. Egyrészről az első két fejezet meglehetősen száraz, néha ismétlő, s bár bemutat és megmagyaráz filmelméleti szempontból fontos kifejezéseket, szerintem lehetett volna rövidebben is fogalmazni. Filmszakos egyetemistaként én a fogalmak nagy részével már találkoztam, ezért nem voltak ismeretlenek számomra, de ha egy laikus vagy egy amatőr filmrajongó veszi kezébe a könyvet, előfordulhat, hogy elalszik az első két fejezeten. A fennmaradó fejezetekkel pedig pont az volt a bajom, hogy rövidek voltak, csak felvillantottak egy-két érdekességet, de nem mentek bele részletesebben, én például olvastam volna többet is a sztárrendszerről. Itt már azt éreztem, hogy a könyv alkotóinak rohamtempóban kellett összedobniuk valami nyomtatott verziót a Final Cut köré, és nem nézték át rendesen a könyv első kéziratát, hanem szépen összerakták az egyes fejezeteket, és már vitték is a nyomdába. A könyvet elolvasva arra jutottam, hogy bár megtudtam egyet s mást a Final Cut című filmről, a hozzá kapcsolódó technikai, irodalmi, filmtörténeti dolgokról, de valahogy mégsem kaptam meg minden információt, amit kellett volna. Természetesen ettől függetlenül nagyon jó, hogy van egy ilyen könyv a piacon, de én még szántam volna egy kis időt a szerkesztésére és a tökéletesítésére, mielőtt a nyilvánosság elé tárom.
A könyv persze nem készülhetett volna el, ha nincs a film, így arról is mondanék pár szót. Nem ez volt az első alkalom, hogy láttam, de még mindig remek és értékes filmnek tartom. Már önmagában az ötlet, hogy más filmekből való részletekből egy új filmet készítsünk, is nagyon jó, de itt az ötletből kinövő kész termék is gyönyörűen sikerült. Lehet nézni a Final Cutot egy szerelemről szóló filmként, lehet nézni egy filmtörténeti gyűjteményként és lehet nézni egy filmfelismerős játék keretein belül is. Akármelyiket is választjuk, a szórakozás garantált. És a könyvet is tudom ajánlani, mert igaz ugyan, hogy jó pár hibájára rámutattam fentebb, attól még úgy gondolom, érdemes elolvasni, hiszen az is könnyen elképzelhető, hogy más olvasók nem lesznek ilyen vaskalaposak, mint én, s őket a könyv is legalább annyira leköti, mint a film. Én részemről maradok inkább a filmnél.
Értékelés: 4/5
Jelenetek, amiket érdemes figyelni (mivel ez egy tankönyv, inkább a nekem szimpatikus fejezeteket emelném ki):
- A sztárrendszerről szóló fejezet.
- A mas-upokról, illetve a Final Cuthoz hasonló filmekről szóló fejezet.
- Maga a film.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése