Könyvkritika: Hanna Marjut Marttila - Filmszakadás

Ezúttal ismét egy olyan könyvet fogok bemutatni nektek, amely a magánkönyvtáramban található meg. A hozzá fűződő történet mindössze annyi, hogy egy ajándék könyvutalvány felhasználásával vettem meg 2010-ben, amikor éppen, hogy elkezdődött a filmek iránti rajongásom. Mind a címből, mind a hamarosan olvasható összefoglalóból kiderül, hogy ez a könyv nyomokban filmutalásokat és filmrajongást tartalmaz, szóval nem csoda, hogy akkoriban szinte gondolkodás nélkül csaptam le rá. Lássuk, az eltelt évek során mennyiben változott a róla kialakult véleményem!
A történetről röviden: Torstai egy hátrányos helyzetű finn fiatal, aki rajong a filmekért, nagy álma, hogy filmrendező legyen. A családi helyzete azonban nem épp a legjobb, és a kamasz srác kíméletlen őszinteséggel mutatja be nekünk a mindennapjaikat, miközben különféle filmes szakkifejezésekkel is megismertet minket, és ki tudja, talán még az álma is valóra válhat…
Fentebb már utaltam rá, az első olvasás alkalmával teljes mértékben a különböző filmes kifejezések és azok magyarázatai, illetve a filmezésre vonatkozó meglátások, utalások kötötték le a figyelmemet, mivel számomra akkor ez abszolút újdonság volt. Most azonban inkább a főszereplő srác családi helyzete, a gondolatai, az érzései kerültek az érdeklődésem fókuszpontjába, mivel elfogyasztottam már jó pár filmes kurzust, így az ezzel kapcsolatos történetrészek már ismerősek voltak. Torstai kendőzetlen beszámolói megdöbbentettek, egyrészt természetesen a helyzetükből kifolyólag, de azért is, mert a srác a maga tizenöt éve ellenére felnőtteket is megszégyenítő érettséggel állt hozzá a problémákhoz és egyszemélyes hadseregként igyekezett megoldani ezeket. A többi szereplő közül talán Tarinát kedveltem meg, bár néha elég szeszélyesen és furán viselkedett; Liisát illetően pedig bántam, hogy ő nem jelent meg, csak Torstai elbeszéléseiből tudtunk meg róla ezt-azt. A főszereplőben egyedül az nem tetszett, hogy sokszor túlmagyarázott dolgokat, illetve teljesen téves feltételezéseket tett azzal kapcsolatban, hogy az olvasók mit gondolnak az általa elmesélt eseményekről. A sztori lassan építkezett, és épp ezért a befejezés nekem kicsit elsietett és tündérmeseszerű lett, bár természetesen értem, miért döntött úgy az írónő, hogy erre futtatja ki a történetet.
Kezdő filmrajongók kézikönyveként és egy hihetetlen nyíltsággal rendelkező könyvként is megállja a helyét, és bár nincs akkora ismertsége, de én bátran ajánlom mindenkinek, hogy kutassák fel, és olvassák el ezt a kötetet!


Értékelés: 4/5
Jelenetek, amiket érdemes figyelni:
  - Torstai jelenetekre bontott elbeszélését.
  - A filmes szakzsargont.
  - A 14. jelenetet.