Sorozatkritika: Feud: Bette and Joan

Amikor elkezdtem ezt a blogot, az volt a célom, hogy a három fő érdeklődési körömet fogom nektek bemutatni különböző bejegyzésekben: a könyveket, a filmeket és a sorozatokat. A kezdeti fellángolás után azonban elég hamar kikoptak a sorozatokkal kapcsolatos véleményezések, és a tavalyi évzáró blogbejegyzésemben utaltam is rá, hogy ezen mindenképpen szeretnék változtatni. Nos, a mai bejegyzés lenne az első lépésem ebbe az új irányba, úgyhogy nézzük is meg közelebbről, miről lesz ma szó!
A történetről röviden: A Feud egy 2017-ben indult antológiasorozat, amely mára már hírhedtté vált viszályok és rivalizálások kialakulását, a mögöttes indokokat és a kevéssé közismert részeiket hivatott bemutatni a nézőközönségnek. Az első évad Joan Crawford és Bette Davis, a két hollywoodi sztár éveken keresztül elhúzódó viszálykodása köré épül, amely a Mi történt Baby Jane-nel? című közös filmjük forgatásán tetőzött.
Amikor először olvastam arról, hogy Ryan Murphy újabb antológiasorozattal rukkol elő, ráadásul Jessica Lange-el az egyik főszerepben (akit az American Horror Story: Freak Show óta nem láttam sorozatban), abban a pillanatban felkeltette az érdeklődésemet. Murphytől négy sorozatot ismertem korábbról: némelyiknek hatalmas rajongója vagyok (American Horror Story, American Crime Story), némelyiket egy évad után érdektelenség miatt kaszáltam (Scream Queens), egy, már befejezett szériájával pedig mostanában ismerkedem (Glee). Összességében tehát azt lehet mondani, hogy kedvelem a munkásságát, ami tele van remek ötletekkel, kikacsintásokkal, a jelen vagy a sorozat idejére jellemző popkulturális utalásokkal, és rendszerint sokat tanulok az amerikai történelemről, a misztikus városi és egyéb természetfeletti történetekről, az énekes legendákról vagy épp a hollywoodi filmvilágról a sorozatainak köszönhetően. Utóbbiról a legtöbbet természetesen a Feudból tudtam meg. Ahogy fentebb leírtam, a sorozatban valóban nagy hangsúlyt kap a két színésznő problémás viszonya a Baby Jane forgatásán, de nem igazán e köré szerveződik a történet. Az első három vagy négy rész erre van felépítve, de később szóba kerülnek olyan komoly témák is, mint hogy egy nő (legyen színésznő vagy egyéb filmes foglalkozású) miként boldogulhat a hatvanas évek Hollywoodjában, mennyire ki vannak szolgáltatva a stúdióvezetők kénye-kedvének, és hogy minden azon múlik, hogy mennyire szépek és tökéletes a külsőjük. Mind Crawford, mind Davis részéről beleláthatunk az anyai szerepükbe, hogy a családra, a gyerekekre nézve mivel jár az, ha főállásban színésznő vagy, de a múltjukat is jobban megismerhetjük. A hollywoodi csillogás sem maradhat el: számtalan korabeli filmre, színészre, színésznőre, rendezőre utalnak, még Oscar-díjátadókba is beleshetünk, és azt is megtudhatjuk, mi történt Joan Crawforddal és Bette Davissel közös filmjük után, milyen sikereket vagy bukásokat éltek meg.
Megmondom őszintén, végigültem már jó pár filmes kurzust, de sem a színésznőkről, sem a filmről nem tudtam sokat, mielőtt belevágtam a sorozatba, és egy-egy epizód után órákat töltöttem a Google előtt, hogy utána olvassak az aktuális epizódban megemlített dolgoknak, de természetesen azzal is tisztában voltam, hogy a neten sem igaz minden információ és a sorozat is kozmetikázhatott néhány történést. Ezektől függetlenül azt kell mondanom, hogy sok mindent tanultam a Feudból, és az egyes részek közben meg is változott az elsődleges véleményem a két színésznőről (bár a mai napig nem tudom eldönteni, az utolsó epizódban mennyi igazság és mennyi fikció keveredett). Eleinte Joant egy zsémbes banyának gondoltam, de ahogy haladt előre az idő, egyre inkább megsajnáltam és kezdtem megérteni, hogy miért volt olyan, amilyen. Bette-vel ugyanez volt a helyzet: bár vele már az elejétől fogva szimpatizáltam, de azért néha őt is gonosz boszinak gondoltam. A sorozat azt sugallta, hogy az akkori filmipar, a stúdióvezetők és a sajtó nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy egy bizonyos kép alakuljon ki a színésznőkről és ezzel uszítsák egymás ellen őket, és én egyetértek a készítők álláspontjával. Térjünk át a színészi munkára, mert ott aztán van miről beszélni! Jessica Lange és Susan Sarandon uralták az egész szériát a játékukkal és a kisugárzásukkal. Az elején Sarandon tetszett jobban, de hamar rájöttem, hogy azért, mert az ő szerepe vidámabb és harsányabb (bár idővel ott is állnak be változások), míg Lange karakterénél sokáig csak a zsémbességet láthattuk, ám amikor végre bepillantást nyertünk Crawford álarca mögé, ott egyértelmű lett, hogy ő is remekül játssza el a szerepét. Minden egyes jelenetben, pláne ha közös jelenetről volt szó, ez a két nő csodákat művelt a kisképernyőn; órákon keresztül tudnám őket dicsérni, mert lehengerlőek voltak és nagyon remélem, hogy a díjátadókon is kapnak elismeréseket ezekért a fantasztikus szerepekért. A többi szereplő is megérdemli a dicséretet (bár ez nem meglepő abból a szempontból, hogy A-kategóriás színészek és színésznők játszották el őket), nekem Crawford bejárónője, Mamacita lett az egyik nagy kedvencem. Jó volt látni, hogy ez a nő mindig kiállt a színésznő mellett, támogatta, és elviselte a goromba napjain is. Mellette még Hedda Hopper volt lenyűgöző, de nemcsak az öltözékei és kalapjai miatt, hanem mert az ő karakterének közvetítésével kaptunk képet arról, hogyan működött akkoriban a bulvársajtó.
Kissé hosszúra és csapongósra sikerült ez a bejegyzés, de hát ez történik akkor, ha az ember lánya kijön a sorozatelemzős gyakorlatából (meg ha egy frenetikus sorozatról van szó). Remélem, hogy felkeltettem az érdeklődéseteket, mert egy valóban rendkívüli, érdekes információkkal és fenomenális alakításokkal teli szériáról van szó, amire érdemes rászánni egy-két esős délutánt vagy unalmasnak induló szombat estét. Az első évad nyolcrészes, epizódonként 50-60 perc közötti játékidővel, jó szórakozást hozzá!


Értékelés: 100 %
Jelenetek, amiket érdemes figyelni:
  - A sorozat intróját.
  - A Mi történt Baby Jane-nel? forgatását.
  - Az 1963-as Oscar-gálát megidéző epizódot.
  - A két főszereplő alakítását.
  - A nyolcadik epizód végén kiírt információkat.


Feud (2017-       )
színes és fekete-fehér, eredeti nyelvű, 50-60 perc
Rendező: Ryan Murphy, Gwyneth Horder-Payton, Helen Hunt
Szereplők: Jessica Lange, Susan Sarandon, Alfred Molina, Stanley Tucci, Jackie Hoffman, Judy Davis, Alison Wright