2015. január 29., csütörtök

Filmkritika: Kódjátszma

Mielőtt belevágnék mai filmünk elemzésébe, hadd meséljek el nektek két rövid történetet a filmmel való kapcsolatomról. Íme az első: Egészen pár nappal ezelőttig abban a hitben éltem, hogy ez a film csak február 12.-től lesz látható a magyar mozikban. Múlt szombaton aztán megvásároltam a januári VOX mozimagazint (aminek lelkes olvasója vagyok lassan öt éve), és akkor szembesültem a ténnyel, hogy ez a film bizony már január 29.-től vetítve lesz. Semmi gond, gyorsan alkalmazkodom az ilyen helyzetekhez, kedden foglaltam jegyet és türelmetlenül vártam a mai napot. És most jöjjön a második történet: Ma 13:10-re szólt a jegyem. Elindultam időben, átvettem a jegyet, vettem pattogatott kukoricát és egy fél literes Nesteát (ezek elengedhetetlen kellékek számomra a mozizáshoz), megkerestem a termet, elfoglaltam a helyem és vártam. Kis idő múlva kezdődtek a filmtrailerek, majd utánuk a film. Ami szinkronos volt. "És mi volt ezzel a baj?" - tehetitek fel a kérdést teljesen jogosan. Nos, az, hogy én a feliratos verzióra váltottam jegyet, mégpedig a következő indokok miatt: 1. imádom Angliát és az ott fellelhető akcentusokat is (brit, ír, skót, walesi, stb.) 2. jobban szeretem az eredeti nyelven nézni az idegennyelvű filmeket, mert nem vagyok mindig kibékülve a magyar szinkronnal 3. jelen filmünk főszereplője kedvenc színészem, Benedict Cumberbatch (aki nem mellesleg brit) és a legtöbb filmet/sorozatot, amiben ő szerepel, majdnem mindig magyar felirattal néztem. "Szóval elnézted a dolgokat, dühös vagy magadra és most ezért írod ezt a hosszú felvezetést ahelyett, hogy a filmről beszélnél." - vághatnátok rá. Csakhogy teljesen biztos vagyok benne, hogy nem én hibáztam; el is mondom, miért (ez is felsorolás lesz): 1. a jegyen egyértelműen az f/sub jelölés szerepel, tehát a netes foglaláskor nem néztem el semmit 2. a pénztárnál a srác direkt rákérdezett, hogy "Ugye tudod, hogy feliratos?", amire boldogan vágtam rá az igent 3. a jegyen a hármas terem van jelölve vetítőhelyként és tényleg a hármas terembe ültem be, lassan 23 évesen már csak ismerem annyira a számokat, hogy felismerem a hármast. Szóval úgy gondolom, nem az én hibámból történt ez a sajnálatos dolog. Egyébként amikor szembesültem vele, majdnem kirohantam a teremből, de aztán maradtam, mert a film is érdekelt meg ha már kifizettem a jegyet, akkor már végigülöm a filmet, de e baki miatt sajnos elveszett az igazi moziélmény, ami amúgy meglett volna, mert a film nem sikerült rosszul.
Térjünk hát át a filmre! A történet szerint nagyban zajlik a II. világháború, amikor a britek úgy döntenek, összeszednek egy kódfejtőcsapatot, akiknek egyetlen feladatuk lesz: feltörni a németek kódrendszerét, az Enigmát és ezáltal megnyerni a háborút. Ebbe a csapatba csatlakozik be filmünk főszereplője, a kiváló matematikus, Alan Turing. A film azonban nem csak a kódfejtésről, hanem Alan magánéleti titkáról is mesél, miszerint emberünk homoszexuális, ami az 1940-es években nem volt elfogadott dolog. A film cselekménye több idősíkban játszódik: 1. a háború éveiben, ezekben a jelenetekben követhetjük végig, hogyan csiszolódik össze a magának való Alan a csapat többi tagjával 2. 1951-ben, amikor egy Turinghoz való betörés kapcsán az egyik rendőr felfedezi a tudós másságát, illetve Turing ekkor meséli el a háborúban betöltött szerepét 3. az 1920-as évek végén, 1930-as évek elején, amikor is a fiatal Alan első plátói szerelmének lehetünk tanúi. Ez az időben ugrálás jót tesz a cselekményvezetésnek, igaz, sok meglepetést nem tartogat. Magára a filmre is elmondható ugyanez: nem árul zsákbamacskát, szépen felvezetve meséli el a történetet, sőt szerintem néhol kicsit már a kliséhatáron egyensúlyoz. Ami a színészeket illeti, Benedict Cumberbatch alakítása lenyűgöző (bár még inkább az lett volna, ha nem szinkronnal kell végignéznem), Charles Dance és Mark Strong, valamint a kódfejtő csapat tagjai is korrekt alakítást nyújtanak, egyedül Keira Knightley volt kicsit színtelen számomra, bár volt jó pár jelenet, amiben azért kiemelkedett az átlagalakításból. Összességében azt tudom mondani, ha érdekel a film története, akkor mindenképpen tudom ajánlani, mert önmagában véve nem rossz alkotás, sőt! Még a kódfejtős dolgot is igyekszik érthetően és egyszerűen tálalni, amiért jár a piros pont. Csak ez a szinkronos kavarodás ne történt volna... Mindenkinek, aki elmegy erre a filmre (és hozzám hasonlóan a feliratos verzióra szavaz), azt kívánom, vele ne történjen meg ez a hiba, ami velem sajnos megesett.

Értékelés: 80%
Jelenetek, amiket érdemes figyelni:
 - Benedict Cumberbatch játékát.
 - Turing humortalanságát.
 - A kódfejtő masina első beindítását.


Kódjátszma (The Imitation Game)
színes, magyar nyelvű, 114 perc
Rendező: Morten Tyldum
Szereplők: Benedict Cumberbatch, Keira Knightley, Charles Dance, Mark Strong, Matthew Goode, Rory Kinnear, Allen Leech, Matthew Beard, James Northcote

Nincsenek megjegyzések: