Év végi összesítés 2015

Sokáig gondolkodtam, hogy milyen formában és hány bejegyzésben foglaljam össze, hogy az év során milyen könyvekkel, filmekkel és sorozatokkal hozott össze a sors. Végül úgy döntöttem, egyetlen bejegyzésbe szedem össze a könyves és filmes élményeimet, a sorozatok pedig ezúttal kimaradnak, azokról úgyis írtam májusban, azóta nem sok változás történt azon a fronton.

Könyvek

Könyves szempontból jó évet tudhatok magam mögött. Jó pár remek könyvvel, illetve könyvsorozattal sikerült megismerkednem idén, igaz, sajnos a rossz olvasmányok sem kerültek el. Könyvtáram öt új taggal bővült (nem vagyok az őrülten könyvet vásárolgatós fajta), amelyek közül hármat egy kedves barátnőmnek köszönhetek, hiszen ő ajándékozott meg velük különböző ünnepek alkalmával (a könyvek a következők: 1. George R. R. Martin: Trónok harca; 2. Varga Balázs – Pálfi György: Final Cut; 3. Sarah Addison Allen: Sugar Queen – Édes élet) Egy könyvet születésnapomra kapott pénzből (James Dashner: Halálkúra), egyet pedig otthon kaptam meg névnapomra (James Dashner: Halálparancs).
A fentebb említett könyvsorozatok közül négy szerepel az idei összesítésben. A beavatott-sorozatot idén kezdtem és fejeztem is be (ó, Peter, úgy hiányzol!), az Útvesztőből még várhatóak új kötetek, a True Blood-sorozatnak két év után szeptemberben értem a végére (hála az égnek! kész kínszenvedés volt!), a Nem vagyok sorozatgyilkos-trilógiát egy könyv elolvasása után otthagytam, az előző bejegyzésből pedig tudhatjátok, hogy a Hollófiúk-sorozatban a második kötetnél tartok. Jövőre természetesen folytatom azokat, ahol még várhatóak új részek. Egyelőre még nincs betervezve újabb sorozat elkezdése, de ki tudja, mit hoz 2016? :)
Ha ki kéne emelni egyetlen könyvet 2015-ből, ami nagyon nagy hatással volt rám, akkor egyértelműen a Sugar Queent nevezném meg. Hosszabban a róla szóló bejegyzésben olvashatjátok a véleményemet, ide most csak annyit írnék, hogy ősz eleje óta folyamatosan olyan boldogtalannak és szerelemre éhesnek érzem magam, mint Josey, a könyv főszereplője, és vágyom már egy olyan szerelemre, ami neki is megadatik a történet végén, s főleg ezen dolgoknak köszönhetően szerettem meg annyira ezt a könyvet.
Ha van kedvenc, akkor olyan könyv is van, amit leginkább darabokra tépnék, mert olyan primitív, unalmas és borzasztó, hogy nem is érdemli meg, hogy könyvnek nevezzék. Nos, itt Charlaine Harris: Véres végzet című műve nyerte meg az első helyet. Ez volt a True Blood-sorozat záró kötete, és ez idegesített fel a leginkább. A blogra azért nem is tettem fel róla (és egyetlen másik Harris-könyvről sem) értékelést, mert csapnivaló fércmű, és nem vagyok hajlandó olyat itt a blogon reklámozni.
A jövő évre nincs különösebb könyves kívánságom, a várólistámon csücsül még jó pár könyv, közülük biztosan sokat elolvasok 2016-ban, és valószínűleg lesznek újak is, amiket ismerősök ajánlanak, vagy csak egyszerűen felkeltik az érdeklődésemet, szóval nem kell aggódnotok, jövőre is bőven érkeznek majd könyves értékelések a blogra! :)

Filmek
Nos, filmek terén is rendesen el voltam kényeztetve 2015-ben. Tíz alkalommal sikerült eljutnom moziba (mindegyikről született blogbejegyzés), de ezen kívül számtalan filmet néztem meg a laptopomon egyedül, vagy a legjobb barátnőmmel esti programként, vagy csak úgy a tv-ben. A mozizásaim alapvetően rendben voltak, többségében jól választottam, és jó filmre adtam ki pénzt, de volt sajnos pár mellényúlásom is. A legnagyobb csalódást Az útvesztő: Tűzpróba című film okozta, a legjobb mozizás díját azonban két film megosztva kapja: az egyik a Whiplash, amire csak próbából mentem el, mert a kedvenc mozis magazinom istenítette, és akkora élményt kaptam attól a filmtől, hogy a mai napig nem felejtettem el. A másik pedig a mostanában sokat emlegetett Saul fia, amitől olyan élményt kaptam, és olyan érzelmeket indított el bennem, amiket nehezen lehet szavakba önteni. Most amikor írok róla, újra eszembe jutnak egyes jelenetek, és már el is kezdek könnyezni. Gyönyörű, értékes film, aminek rettentően szorítok, hogy sikerüljön a Golden Globe-on és az Oscaron is minél nagyobb sikert elérnie.
A Whiplash magával hozott nekem egy új kedvenc színészt Miles Teller személyében, majd hirtelen felindulásomban szépen komótosan elkezdtem végignézni eme fiatalember eddigi filmjeit. Nem értem végig, kettő még maradt, de azokon erősen gondolkodom, hogy végignézzem-e, mert nem igazán az én világom egyik sem. Viszont van egy filmje, ami nagyon beletalált a szívembe, mégpedig Az élet habzsolva jó. Kamaszok felnőtté válási problémáiról, szerelemről és önmagunk megtalálásáról szól ez a film, és imádom. Nem kell hozzá nagy ész, egyértelműen az önmagunkkal kapcsolatos problémák és a szerelem miatt tetszett meg a film (pedig már nem mondhatnám magamra, hogy kamasz vagyok).
Több filmet nem emelnék ki külön, a bejegyzés végére kerül majd két lista a legjobb és a legrosszabb filmekről, amiket idén láttam. Fontos hozzátennem, nem mindegyik film idei, de én 2015-ben láttam őket, ezért kerülhettek fel a listára. Nem írtam mindegyikről külön bejegyzést, de alapvetően el lehet mondani róluk, hogy remekül összerakott filmek, amik jó szórakozást kínálnak, és érdemes megnézni őket! A legrosszabbakat viszont messziről kerüljétek el!
Ami 2016-ot illeti, vannak már filmek, amiket epekedve várok (Civil War, Civil War, Civil War!!!), s amikről már ti is tudhattok, ha rendszeresen olvassátok az Információmorzsák rovataimat. Akárcsak idén, jövőre sem kizárt, hogy lesznek hirtelen felindulásból elkövetett mozizásaim, de már van egy tervezetem, hogy miket szeretnék MINDENKÉPPEN moziban megtekinteni, és ehhez igyekszem is majd tartani magam.
És most következzen a két lista:

TOP 10 legjobb film 2015                             TOP 10 legrosszabb film 2015

1. Whiplash                                                   1. Jupiter felemelkedése

2. Saul fia                                                      2. A fekete ruhás nő 2 – A halál angyala

3. Bosszúállók: Ultron kora                          3. Keleti Nyugalom – A második Marigold Hotel

4. Kingsman – A titkos szolgálat                   4. Chappie

5. Éjjeli féreg                                                 5. Ómen (2006)

6. A Hangya                                                   6. Elrabolva 3.

7. X-Men: Az eljövendő múlt napjai              7. Insidious – Gonosz lélek

8. A beavatott-sorozat: A lázadó                    8. Halálos iramban 7.

9. The Babadook                                             9. Ha maradnék

10. Az élet habzsolva jó                                  10. Az útvesztő: Tűzpróba

Ez lenne hát az éves összesítésem könyves és filmes szempontból. Nem szoktam fogadalmakat tenni, de a jövőre nézve szeretnék többet és sűrűbben írni erre a blogra. Igyekszem majd megerőltetni magam, és alkalomadtán nem mozis filmnézésekről is beszámolni nektek, hiszen úgy könnyebben meg lehet majd érteni az év végi összesítő listáimat. Meg persze gyakorlásnak sem rossz, ha több kritikát írok, hiszen lehet, hogy majd egyszer, a jövőbeni munkahelyemen jól jön, hogy amatőr, bár lelkes és rutinos filmkritikusként mindenféle filmről pötyögök véleményt.
Továbbra sem tudom, olvassa-e valaki rendszeresen ezt a blogot, de remélem, hogy igen, illetve azt is, hogy néha-néha véletlenségből betéved ide valaki, és szórakozik egy jót némelyik bejegyzésemen, de azért persze informálódni is tud bizonyos dolgokkal kapcsolatosan. Nekik, vagyis nektek kedves láthatatlan olvasóim, nagyon boldog, bőségben, békességben és szeretetben gazdag új évet kívánok, és a jövő évben se feledkezzetek meg kicsit szerencsétlen, kicsit boldogtalan, de azért viszonylag jó fogalmazási képességgel megáldott blogolótokról, vagyis rólam! :)