Sorozatkritika: Mindörökké

Augusztus elején egy könyvről írt bejegyzésben megemlítettem ezt a sorozatot, pontosabban egy epizódját, ami ihletforrásként szolgált az olvasmány kiválasztásához. Hétfőn értem a végére a sorozat egyetlen évadának, úgyhogy itt az ideje értékelni a látottakat.
A történetről röviden: Henry Morgan a New York-i rendőrségen dolgozik halottkémként. Jó oka van erre, ugyanis 200 éve történt vele valami, amitől halhatatlanná vált, és úgy gondolja, a halottak tanulmányozása során rájöhet az átka megtörésére. Mindeközben pedig alkalmanként segítséget nyújt Jo Martinez nyomozónak bűnügyek megoldásánál. Egy nap rejtélyes telefonhívást kap, ami azt sejteti, lehetséges, hogy nincs egyedül különös módon szerzett halhatatlanságával…
Ha jól emlékszem, tavaly tavasszal futottam bele ebbe a sorozatba az egyik tévécsatornán, és meg is néztem belőle pár részt. A nyomozások is érdekeltek, de főleg Henry múltra való visszaemlékezései miatt figyeltem fel rá, illetve a halhatatlanná válását körüllengő titokzatosság is kíváncsivá tett. Utánanéztem, és megtudtam, csupán egy évad készült belőle, aztán elkaszálták, ezért úgy döntöttem, valamikor belevágok és végignézem; ez az idei nyáron következett be. Az elején szinte mindegyik résznél pár perc alatt rájöttem, hogy a tv-ben már láttam, ennek ellenére előfordult, hogy találtam bennük új részleteket, amiknek anno nem szenteltem akkora figyelmet. Az évad második felétől végre jöttek még nem látott epizódok, és mindig izgatottan vártam a Henryről kiderülő újabb infókat, valamint a titokzatos telefonáló aktuális cselekedeteit, sőt az ő múltjának aprócska részleteire is nagyon kíváncsi voltam. Alapvetően elmondható, hogy kettejük történetszála sokkal jobban érdekelt, mint a nyomozások; volt, hogy simán rájöttem, ki az elkövető és párszor logikai következetlenségek bújtak meg a bűnügyek felderítésének módszereiben. Henry az elmúlt 200 évben szerzett tapasztalatai, illetve orvosi végzettségének köszönhetően rendszeresen hasznos tanácsadónak bizonyult a gyilkosok megtalálásában. Az emlékei szintén nagy szerepet játszottak, amelyekben sokszor felbukkant Abigail, a nagy szerelem, akivel a második világháború után találkozott, de számtalan más korban és helyszínen láthattuk őt: Párizsban, a húszas években, New Yorkban a múlt század elején, vagy épp Londonban, a Hasfelmetsző Jack-gyilkosságok idején. Ezek rendszerint valamilyen módon kapcsolódtak az éppen folyó bűnügyi vizsgálathoz (utóbbit például valaki megpróbálta tökéletesen leutánozni), és számomra mindig nagyon izgalmas volt megfigyelni a párhuzamokat, meg persze azt is imádtam, hogy különböző időkbe utazhattunk el Henry emlékei által. Habár a halhatatlanná válására nem kaptunk kielégítő magyarázatot, legalább láthattuk részletesen, mi történt pontosan azon az ominózus estén, valamint az is kiderült (ami szintén nagyon érdekelt), hogy Abigail miként tudta meg Henry titkát. A rejtélyes telefonáló, aki Adamnek hívatta magát, s alaposan megváratott, mire felfedte az arcát, talán még Henrynél is jobban érdekelt, mivel hosszabb ideje volt halhatatlan, és a tettei alapján elég kiszámíthatatlannak tűnt. Annyira vártam róla is valami információt, de összességében alig tudtunk meg valamit az eltelt évszázadairól, s ez miatt csalódott is vagyok. Oké, értem, hogy az esetleges folytatás okán nem akartak egyből mindent elmondani vele kapcsolatban, de azért az ő múltja is kaphatott volna nagyobb szerepet. A hatásvadász belépőit is untam egy idő után, sőt, az évad végére úgy éreztem, nem igazán tudták, mit akarnak csinálni a szereplővel, egyre zavarosabb és szélsőségesebb lett, az évadzáróban tanúsított viselkedését pedig egyáltalán nem értettem. Nagy kár, mert érezhetően sok minden volt ebben a figurában, amit nem hoztak ki belőle. A többi szereplőről szólva mindnyájan érdekes, könnyen megkedvelhető karakterek voltak: Abe, aki régiségüzletet működtetett Henryvel, kedves és figyelmes öregúr volt, és alkalomadtán nagy nőcsábász tudott lenni; Lucas, Henry halottkém-asszisztense szolgáltatta a legtöbb humoros pillanatot, és imádtam az állandó dumáját, valamint a popkulturális utalásait, amiket persze Henry rendszerint nem értett; Martinez nyomozó és Henry között remekül működött a kémia, bár nekem néha elég ügyetlennek tűnt a nő Henry következtetési képességei mellett. A főszereplő tökéletes volt: sármos, elegáns brit úriember, akit persze hogy egy sármos, brit színész keltett életre. A régimódisága, a mai világgal kapcsolatos idegenkedő hozzáállása vicces, de helyenként megható pillanatokat is rejtegetett magában. Az Abigaillel átélt love storyjukat az elejétől fogva imádtam, külön tetszett, hogy szenteltek egy epizódot a nő eltűnése utáni nyomozásnak. Mivel egy évadról van szó, nem olyan nehéz felidéznem a kedvenc részeimet, mint mondjuk egy hét évados sorozatnál, ahol azért nehezebb visszaemlékezni, pontosan melyik epizódban történet ez vagy az. Egyrészt ott volt a hatodik a sorozatgyilkosos sztorival (ez inspirált a Gyilkosok ideje elolvasásában), a kilencedik a zenei téma miatt, a tizenegyedik, amiben Adam elég nagy banzájt kavart Henrynek, a tizennegyedik a holokauszt és a második világháború felemlegetése kapcsán, és a huszonegyedik az Abigailes történet miatt. Az évadzáróval kapcsolatban vegyesek az érzéseim. Az mindenképpen tetszett, hogy meglepett, és nem éppen úgy fejeződött be, ahogy én azt előzőleg feltételeztem. Mint már említettem, Adam tettein nem igazán tudtam kiigazodni, a lezárásban viszont jó volt, hogy nem tűnt teljesen befejezettnek (akkor még valószínűleg reménykedtek benne, hogy kapnak második évados berendelést).
Összefoglalóan azt mondhatom, rövidsége ellenére kellemes időtöltés lehet a Mindörökké című sorozat megtekintése, amit az izgalmas alaptörténete és a jól kitalált szereplői tesznek érdekessé, de a nyomozások iránt érdeklődők is jól szórakozhatnak. Én a magam részéről egy egyszer nézhetős, de nem túl emlékezetes sorozatnak tartom, aminek ha készült volna több évada, akkor valószínűleg nem kezdtem volna bele, mivel hosszú távon nem kötöttek volna le a bűnügyek felderítései.


Értékelés: 70%
Jelenetek, amiket érdemes figyelni:
  - Henry reakcióit Lucas dumáira.
  - Abe és Henry kapcsolatát.
  - Henry visszaemlékezéseit.
  - Az Abigailes jeleneteket.
  - Adam random és néha egészen virtuóz feltűnéseit.


Mindörökké /Forever/ (2014-2015)
színes, feliratos, 43 perc
Rendező: Brad Anderson, John T. Kretchmer, Zetna Fuentes, Peter Lauer, David Warren, stb.
Szereplők: Ioan Gruffudd, Alana De La Garza, Joel David Moore, Donnie Keshawarz, Lorraine Toussaint, Judd Hirsch, Mackenzie Mauzy, Burn Gorman