A Farkasbőrben című mini-sorozatot
bemutató bejegyzésben már szóba került az angol történelem iránti érdeklődésem;
ezt az utat folytatva írok most az első 2019-es mozizásomról, ami egyben az
első filmes bejegyzés ebben az évben.
A
történetről röviden: Stuart Mária 18 évesen megözvegyül, s nem sokkal ezután
hazatér Skóciába, hogy királynőként uralkodhasson, illetve benyújtja igényét az
angol trónra is. Az I. Erzsébettel folytatott rivalizálás, az ehhez köthető
protestáns lázadások mellett keményen küzdenie kell azért is, hogy katolikus
lordjai teljes jogú uralkodónak tekintsék…
Ahogy már
korábban említettem, nemrégiben vetettem bele magam az angol történelem mélyebb
megismerésébe. Eleinte csak a viktoriánus korra és annak irodalmára
fókuszáltam, utána kezdtem el más időszakok felé fordulni, mint például a
Rózsák Háborúja vagy VIII. Henrik kora. Lévén Henrik második lánya, és azon
kevés nők egyike, akik királynővé váltak, ráadásul hosszú időre, természetesen
I. Erzsébet is bekerült a látómezőmbe, bár azt meg kell valljam, róla egyelőre
még nem olvastam olyan sokat. A Stuart Mária és közte zajló ellenségeskedésről,
az összeesküvésekről, amiket állítólag a skót királynő szőtt, hogy
megkaparinthassa magának az angol trónt, rendelkeztem felületes tudással a film
megtekintése előtt, ugyanakkor azt is tudtam, hogy ez az alkotás máshogy
közelíti meg mind kettejük kapcsolatát, mind Mária állítólagos tetteit. Új
kutatások ugyanis arra engednek következtetni, hogy Mária korántsem volt olyan,
mint amilyennek a korábbi források leírták, vagyis férjgyilkos, szajha,
notórius összeesküvő. Inkább korának áldozata volt, azé a koré, amiben a
patriarchális társadalmi berendezkedés nem bírta elviselni, hogy egy nő kezében
legyen a hatalom. A film magyar címe két királynőt említ, az eredeti cím
azonban csak Máriára, a skótok királynőjére hivatkozik, és valóban, a Máriával
történt dolgok sokkal hangsúlyosabban vannak jelen, mint Erzsébet személyes
vagy politikai élete. Mégis összeköti őket az, hogy koruk „szokásai” ellenére
uralkodók lettek, a történelmi események megmutatásán felül ezt a párhuzamot
használja fel és bontja ki a film.
Végigkövethetjük,
ahogy Mária megpróbál visszailleszkedni a skót udvari életbe a Franciaországban
töltött hosszú évek után, kiépíteni hatalmát az udvarban és az országban
egyaránt, valamint békés módon elrendezni Erzsébettel az angol trón öröklésének
problémáját. A film végig azt sugallja, hogy a két nő elsősorban azért nem
tudott közös megegyezésre jutni, mert a tanácsaikban ülő férfiaknak nem ez volt
a céljuk, akik a saját országuk, népük érdekeivel gyakoroltak nyomást a
királynőkre. Mária egyébként nehezebb helyzetben volt, mint Erzsébet, mivel szinte
ismeretlen volt a népe számára, és a lordok is megszokták már, hogy az ő kezükben
összpontosul a hatalom. Az udvarában ellene folyó összeesküvést lassan, de
tűpontos részletességgel dolgozták ki alattvalói, még olyanokat is magukkal
rántva, akikben Mária feltétel nélkül megbízott. Miután magántitkára, David
Rizzio koholt vádakra épülő meggyilkolásáért, majd férje, Lord Darnley szintén
erőszakos, de rejtélyes halálért is őt tették felelőssé, Mária renoméja
összeomlott. Ekkor fordult Erzsébethez egy titkos találkozó alkalmával,
ellentmondásos, de tisztelettel teli kapcsolatuk végül mégis tragédiába
torkollt.
A sok száz
évvel ezelőtti történelmi eseményeket feldolgozó alkotásokat természetesen
fenntartásokkal kell kezelni, hiszen a történészek a fennmaradt dokumentumok,
feljegyzések alapján vonják le következtetéseiket. Ezek az irományok akár
szándékosan is hamisíthatják a történteket, ha azzal a céllal születtek, hogy
rossz színben tüntessenek fel valakit az utókor szemében. Habár én hajlok arra,
amit a film mond, tehát hogy a Máriának tulajdonított gyilkosságokat,
összeesküvéseket, köztük az Erzsébet ellenieket, amik végül a kivégzéséhez
vezettek, nem ő tervelte ki és valósítatta meg az embereivel, tisztában vagyok
vele, hogy ez csak egy értelmezési lehetőség, és simán lehet, hogy valóban
olyan cselszövő volt, mint amilyennek más vélemények állítják. Akár igaz, akár
nem, azt mindenképp a javára írom a cselekményvezetésnek, hogy letisztult,
követhető és nem követel különösebb történelmi tudást a nézőjétől, a politikai
játszmák háttereit is érthetően mutatja be. A díszletek, a ruhák, a külső és
belső terek fényképezései csodálatosan tárják elénk a kor hangulatát, Margot
Robbie és Saoirse Ronan személyében pedig két nagyszerű színésznő sokoldalú
alakítását láthatjuk. Erzsébet limitált szerepéről már szóltam, ebből
kifolyólag Robbie játéka nem is szól akkorát, de tökéletesen megmutatja a nőt,
aki mindent feláldozott az országa iránti kötelességből. Saoirse Ronanről a
tavalyi Lady Bird kapcsán már
kijelentettem, mennyire tehetséges, ráadásul egy ideje a kedvenc színésznőim
közé tartozik, úgyhogy a sztori mellett egy kicsit miatta is érdekelt a film.
Mária nagyobb érzelmi utat járt be a történet folyamán, hiszen szembesülnie
kellett árulással, megcsalással, dühvel és erőszakkal, az ezek által kiváltott
érzéseket Ronan minden alkalommal kifogástalanul jelenítette meg. Kettejük
egyetlen közös jelenete nemcsak dramaturgiailag, hanem színészi szempontból is
a film csúcspontja lett. Kár, hogy egyikük sem kapott Oscar-jelölést…
Korrektül megrendezett, érzelemgazdag feminista alkotás kerekedett I. Erzsébet és Mária, skót királynő ellentmondásos
kapcsolatának aktuális feldolgozásából, ami két erős, bátor nőről szól, akik
képesek voltak királynőkké válni egy férfiak uralta világban. Az már más
kérdés, hogy pont ez a képességük tette őket egyszerre nővérekké és kíméletlen
vetélytársakká.
Értékelés: 75%
Jelenetek, amiket érdemes figyelni:
- A film elején és végén kiírt szövegeket. Egy kis történelmi gyorstalpaló.
- Erzsébet és Mária levélváltásait.
- A lordok Mária elleni összeesküvéseit.
- A két királynő találkozását. Nincsenek konkrét bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy valóban létrejött-e, ettől függetlenül a film legjobb és legerősebb jelenete.
Két királynő (Mary, Queen of Scots)
színes, feliratos, 124 perc
Rendező: Josie Rourke
Szereplők: Saoirse Ronan, Margot Robbie, Guy Pearce, Joe Alwyn, Jack Lowden, David Tennant, James McArdle, Ismael Cruz Cordova
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése