Filmkritika: A Hangya és a Darázs

Nagy meglepetésemre egy héttel az eredetileg tervezett július 26.-ai bemutató előtt megérkezett a mozikba A Hangya folytatása, úgyhogy nem is késlekedtem, és elrohantam megnézni.
A történetről röviden: Az Amerika Kapitány: Polgárháborúban játszott szerepe miatt Scott Langet két év házi őrizetre ítélték, Hank Pymnek és Hope-nak pedig bujkálniuk kell. Utóbbiak ez idő alatt megoldást keresnek arra, miként hozhatnák ki Janetet, Hope édesanyját a Kvantumvilágból. Scott egy nap furcsa látomást él át, amiben látni véli Janetet, ezért Hank és Hope átmenetileg felveszik vele a kapcsolatot. Ez azonban olyan események láncolatát indítja el, amelyben a Pym-technológia után sóvárgó fegyverkereskedők mellett felbukkan egy titokzatos alak, Szellem is…
A 2015-ös első rész anno abszolút újdonságként hatott még a Marvel Filmes Univerzumában is a megkapó humorával, a különleges, méretváltoztató technológiájával és azzal, hogy közvetlenül egy Bosszúállók-rész után érkezve egyszerű, mégis üdítő szórakozást kínált. A mostani alkalom sem más abból a szempontból, hogy ismét egy Bosszúállók-film után került a mozikba, amely hatalmas sokkot generált világszerte, így pont jól jött egy újabb kisebb volumenű mozgókép. A Hangya és a Darázs röviden összefoglalva egy vicces, pörgős heist-film, ami azonban alig ad lehetőséget nézőjének arra, hogy átgondolja és felfogja a vásznon zajló történéseket. Egyrészt tanúi lehetünk annak, ahogy Hank és Hope azon dolgoznak, hogy harminc év elteltével újra láthassák elveszettnek hitt feleségüket/édesanyjukat, másrészt pedig csúnya nézésű alvilági figurák, illetve egy különleges képességgel rendelkező rejtélyes egyén próbálja megkaparintani a labort, amiben a rengeteg technológia mellett megtalálható a Kvantumkapu, amin Janetet tervezik visszahozni. Nagyjából ennek a labornak a kicsinyített változata vándorol kézről-kézre, s ezt a folyamatot követhetjük figyelemmel, miközben némi fizikai agytágításon is részt vehetünk a kvantumtechnológiától kezdve egészen a difraktor (ez az egyetlen alkatrész, aminek meg tudtam jegyezni a nevét) működéséig. Emellett néha szóba kerül (és elég poénos helyzeteket teremt), hogy Scottnak egyáltalán nem szabadna a házán kívül tartózkodnia, különben megszegi az egyezséget, és hosszú börtön vár rá. A humor nagy segítségére van a cselekménynek abban, hogy ne legyen unalmas: verbális síkon is számtalan remek beszólásnak, dialógusnak lehetünk fültanúi, vizuálisan pedig természetesen a méretváltoztatások (amik persze nemcsak a Hangyára vagy a Darázsra, de a harcokban bevetett tárgyakra is értendőek) okoznak vicces és nem utolsósorban látványos jeleneteket. Ami nekem nagyon tetszett a sztoriban, az a különféle kapcsolatok ábrázolása volt. Scott és a kislánya, Cassie közt jó pár szívmelengető párbeszéd zajlott le, Hank és Hope apa-lánya viszonya sokat finomodott az első film óta, Szellem történetében is fontos szerephez jutottak a családi, baráti kötelékek. Vele kapcsolatban kifejezetten örültem, hogy az első film emlékezetesnek egyáltalán nem nevezhető főgonosza után egy ilyen érdekes, tragikus figurát ismerhettünk meg, akire nem is feltétlenül használnám a „főgonosz” szót, ugyanis elég személyes okból kifolyólag akarta megszerezni a laborban rejlő technológiát. A fegyverkereskedőről inkább ne beszéljünk, mert ő pont olyan sablonos és felejthető, mint amilyennek a rossz filmekben feltűnő gengsztereket elképzeled… Az első részből már ismert szereplőkre természetesen nem lehet panaszkodni: Paul Rudd hihetetlen lazasággal, humorral és hatalmas szívvel játssza el a Hangyát, Evangeline Lilly egyenlő partnere ebben Darázsként (kettejük között ezerrel izzik a kémia), Scott egykori rablóhaverjai sem lettek kevésbé viccesek (Luis megint alakít a dumájával :DDD), és a nagy nevű színészekben (Michael Douglas, Michelle Pfeiffer, Laurence Fishbourne) sem kell csalódnunk.
Számomra az előző részéhez hasonlóan a Hangya és a Darázs egy kellemes kikapcsolódást nyújtó, ötletes poénokkal és látványos akciójelenetekkel operáló film, ami tökéletesen alkalmas arra, hogy kicsit kiheverjük a Bosszúállók: Végtelen háború okozta megrázkódtatásokat (illetve elkezdjük a találgatásokat a folytatásról az első pluszjelenetben történteknek köszönhetően).


Értékelés: 75%
Jelenetek, amiket érdemes figyelni:
  - Scott és Cassie kapcsolatát.
  - Az első nagyobb volumenű harcot a gengszter éttermében. Kész vizuális csemege.
  - Szellem sztoriját.
  - Scott elnevezi a hangyákat.
  - A Hangya-ruha méretváltozás-szabályozójának meghibásodásából eredő humorforrásokat.
  - Luis és az igazságszérum esete :DDD
  - Stan Lee cameóját.
  - A két pluszjelenetet, bár igazából csak az elsőnek van jelentősége.


A Hangya és a Darázs (Ant-Man and the Wasp)
színes, magyarul beszélő, 118 perc
Rendező: Peyton Reed
Szereplők: Paul Rudd, Evangeline Lilly, Micahel Douglas, Laurence Fishbourne, Hannah John-Kamen, Walton Goggins, Michael Pena, Michelle Pfeiffer